Eger vára mindenki számára ismerős, ha máshonnan nem, akkor Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyvéből, ami megörökítette az 1552-es ostromot, amikor a várvédők visszaverték a hatalmas túlerőben lévő ostromló török hadat.
Az egri vár azonban még ennél is többet tudna mesélni. Nézzük, hát, hogy mit!
Az egri vár története akkor kezdődött, amikor Szent István király Eger városában alapította meg az egyik első püspökséget, amelynek területe egészen a Kárpátokig terjedt. Kezdetben egy udvarház és kápolna épült a domb tetejére, mely a század folyamán egy lakótoronnyal bővült. A XI. század második felére Liduinus püspök itt telepedett le, miután Bihar vára a besenyők és kunok támadásai következtében elpusztult. Ekkor vált Eger a Magyar Királyság egyik legfontosabb püspöki központjává. A 11–12. század fordulóján megkezdődött a román stílusú székesegyház, építése is, és felépült a négyszög alkú püspökvár. A XIII. század elején, a tatárjárás után tovább erősítették a várat, amely így jelentős püspöki erősséggé nőtte ki magát. A vár falai ekkor még ugyanabból a riolittufából épültek, mint amibe a környék barlanglakásait vájták. Ez a könnyen faragható, puha építőanyag a tüzérség megjelenése után már nem állta meg a helyét így a vár ezért folyamatosan fejlesztésre, korszerűsítésre szorult.
Eger szerepe az ország védelmében a mohácsi csata és Buda elfoglalása után értékelődött fel, mert ekkor már ide tevődött át a korábban déli határokon húzódó török elleni végvárrendszer. A várat a 16. század első felében külső és belső részre osztották, a védműveket Alessandro Vedani olasz építészmester tervei alapján korszerűsítették és 1548-ban Dobó Istvánt nevezték ki várkapitánynak. Dobó elsődleges feladatának tartotta, hogy a várható török támadás ellen minél jobban megerősítse a végvárat. A támadásra nem is kellett sokáig várnia.
Az egri vár híres ostroma
1552 szeptemberében több mint 40.000 török katona jelent meg a vár alatt, szemben a várat védő mindössze 2.000 magyar katonával. A törökök minden erejükkel támadtak, azonban Dobó István és emberei megfeszített erőfeszítésekkel és kiemelkedő stratégiai tudással képesek voltak visszaverni minden támadást. Az ostrom során a török sereg többszöri rohamot indított a várfalak ellen, ám a jól szervezett és eltökélt magyar védelem minden próbálkozásukat meghiúsította.
Ezt az ostromot ismerjük mindannyian az Egri csillagok című könyvből vagy az azonos című filmből.
A vár másolata
Az 1968-as filmet nem Egerben forgatták, ugyanis a vár akkorra messze nem volt már olyan állapotban, hogy megfelelő helyszínként szolgáljon. Ehelyett Pilisborosjenő határában felépítették a vár másolatát. A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, de rögtön újjá is építették. Az Egri csillagokon kívül még jópár történelmi filmnek volt forgatási helyszíne, de még a Vaják 2019-ben felvett képkockáin is fel-feltűnik.
A vár második ostroma
A 16. század végére a török hadsereg ismételten megerősödött, és újra megkísérelte elfoglalni az egri várat, amely az előző sikertelen ostrom óta tovább erősödött és a védelmi rendszerét modernizálta. Az újabb ostromra 1596-ban került sor. Még a korábbinál is jóval nagyobb 100.000 fős török sereg érkezett, méghozzá III. Mehmed szultán személyes irányításával.
A város és a vár hosszú, több hetes ostrom után került török kézre. Az ostrom során vár olyan súlyos károkat szenvedett, amelyeket a törököknek csak évtizedekkel később sikerült helyreállítaniuk.
Ez az ostrom már korántsem annyira dicső, legalábbis magyar szempontból. Beszámoltak olyan esetről, hogy az egri várat védő zsoldosok bort követeltek a kapitánytól, majd egyikük lerészegedve véletlenül felgyűjtotta a várárokba rakott rőzsét, ez után pedig pánik tört ki. Dobó idejében biztos nem így mentek a dolgok… Ahogy az sem, hogy a reményvesztett védők végül szabad elvonulás fejében feladták a várat. Másnap a kapun át kivonulókat a janicsárok letámadták, a zsoldosokat minde egy szálig megölték, a magyar védőket pedig rabságba vetették.
Eger elfoglalása után a város és a vár jelentős török katonai bázissá vált, amely fontos szerepet játszott a további török terjeszkedésben Észak-Magyarországon. A török uralom alatt Eger egy új, jelentős katonai és adminisztratív központtá vált, ami további száz évig tartó török befolyást eredményezett a régióban.
Vár állott, most kőhalom
A török kiűzése után az egri vár a Habsburgok kezébe került, akik tovább erősítették a vár Azonban, a 18. századra a vár stratégiai jelentősége csökkent, és 1701-ben a külső védművek felrobbantásával gyakorlatilag megsemmisítették a vár egy részét. A belső vár továbbra is állt, de többé már nem játszott jelentős szerepet Magyarország történetében, dacára annak, hogy a Rákóczi-szabadságharc alatt kétszer is gazdát cserélt: 1703-ban a kurucok, majd 1710-ben a császáriak foglalták el.
h_laca, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
A század vége felé a püspökség kapta meg az épületet és látott hozzá a falak, bástyák, paloták lerombolásához. A pusztításnak Pyrker János László érsek vetett véget, aki elsőként figyelt fel a vár történeti értékeire. A 19. században az egri vár romokban hevert, és csak az 1860-as években kezdődtek el a komolyabb régészeti kutatások és a vár részleges helyreállítása. A 20. században további restaurálási munkálatok történtek, melyek során a vár újra látogathatóvá vált a nyilvánosság számára. A legutóbbi jelentős rekonstrukciós projekt 2009-ben kezdődött és több ütemben, 2016-ig tartott. Ezek során a vár több részét is helyreállították és újra megnyitották.
